“Egy családállítás/ rituális tánc ihlette a darabot, ahol utazóként (harmonika) nihilben, földbe
gyökerezve álltam. Bár körbetáncolt hívogatóan a földi család (gitár), támogatott a spirituális
család (klarinét), a segítő (bőgő), és teret adott a születés-kapu (djembe), feloldás,
elmozdulás nem történt, ahogy később a zenesírás során sem: a statikus harmonika csak
fújta a három hangos motívumot.
Egy szereplő még hiányzott: a mester, egy énekszólam, amelyet kedvenc
énekesnőm, Szabó Enikő vállalt el. Így egyenes út vezetett a stúdiófelvételhez, további
fantasztikus zenészekkel. Kovács Tamást és Szikora Balázst, Enikő ajánlotta, Lombos Pali
régi jó barátom. Szász Szabolcsot és Szűcs Pétert sok keresgélés után különleges és
sokoldalú játékuk miatt választottam.“